A világháló evolúciója
"Sokan és sokat panaszkodnak amiatt, hogy Magyarországon lassan terjed ....
Sokan és sokat panaszkodnak amiatt, hogy Magyarországon lassan terjed és drága az internet. Érdemes azonban közelebbről megvizsgálni, hogy a társadalmon belül mely csoportok viszik előre a net "evolúcióját", és kik azok, akik ez idáig kimaradtak a világháló jótékony hatásaiból. A Magyar Online Monitor, a GfK Hungária és a Szonda Ipsos közös jelentése erről számol be.
Hazánkban 1991-ben jegyezték be az első domain-címet, az első internetes portál 1995-ben kezdte meg működését, s egy évvel később indult el a kereskedelmi célú internet. Az internet-hozzáféréssel rendelkezők száma 1999-ben lépte át először az egymilliós határt, 2003-ban pedig már az otthoni internetezők voltak többségben a munkahelyi netezőkkel szemben.
Újabb egy év kellett ahhoz, hogy a szélessávú internetezők száma elérje az 500 ezret. Látható tehát, hogy a fejlődés üteme gyors, bár Európa fejlettebb államaihoz képest jelentős elmaradást mutat a hazai internet-ellátottság.
2004-ben Magyarországon a felnőtt lakosság 22 százaléka használta a netet, míg Európán belül Svédországban volt a legmagasabb ez az arány 75 százalékkal (a világátlag 12,5 százalék). Az internetet használók aránya 2000-2004 között 124 százalékkal nőtt hazánkban, ez átlag fölöttinek nevezhető még a lakosság 50 százalék alatti ellátottsága mellett is. Ez a növekedési ütem ahhoz volt elegendő, hogy az elmúlt hat év során háromszorosára nőjön az internet-hozzáféréssel rendelkezők száma országunkban. Míg 1999-ben a lakosságnak alig a tizede (9 százaléka) rendelkezett hozzáféréssel, 2004-re már 27 százalékra nőtt ez az arány.
Az alacsony internet-penetráció mellett egyaránt jellemző a piacra a férfiak és a fiatalok felülreprezentáltsága a felhasználók között. Az ellátottság növekedésével azonban ez kiegyenlítődni látszik, az utóbbi hat évben ugyanis az internetezők korcsoport szerinti megoszlása fokozatosan a teljes népesség korösszetétele felé mozdult el.
Ami az internet-hozzáféréssel rendelkezők végzettség szerinti megoszlását illeti, 1998 és 2005 között 30-ról 23 százalékra csökkent a felsőfokú végzettségűek aránya (a főiskolát vagy egyetemet végzettek aránya a teljes népességen belül 11 százalék). Bár az internet továbbra is a "gazdagok sportja", azaz a vagyonosabb társadalmi csoportok jellemzően felülreprezentáltak az internet-hozzáféréssel rendelkezők között, az adatok azt mutatják, hogy arányuk a kevésbé vagyonos rétegek körében is egyre nő.
A népesség legmódosabb egytizedének aránya a felhasználók között 35-ről 26 százalékra csökkent az elmúlt hat év során, bár a "felső 30 százalék" még mindig az internetezők több, mint 60 százalékát jelenti. A kábelhálózatok fokozatos kiépülése és a jövedelmi arányok miatt az internet-eléréssel rendelkezők között legnagyobb arányban továbbra is a nagyobb települések lakóit találjuk, bár az utóbbi hat évben ez az aránytalanság is csökkent: a kisebb városok aránya 21 százalékról 33 százalékra nőtt, míg Budapesté 33 százalékról 25 százalékra csökkent.
Az otthoni előfizetések számának növekedésével egyidejűleg csökken az új előfizetést tervezők száma - 2004 első negyedéve és 2005 első negyedéve között mintegy 30 százalékkal csökkent a világháló otthoni bevezetését fontolgatók száma.
Ami az internetezés technikai adottságait illeti, az analóg vonalat használók csoportja még mindig a legnagyobb, de az ISDN, ADSL, kábeles és egyéb szélessávú szolgáltatások összességében már túlsúlyban vannak, s a továbbiakban e tendencia folytatódására lehet számítani.
Hazánkban a szakértők szerint az alacsonyabb technikai-társadalmi fejlettség - a viszonylag magas előfizetési díjak, a növekvő, bár még mindig alacsony számítógéppel való ellátottság, a korlátozott magyar tartalom és a hazai internetezők nettel szembeni bizonytalansága - miatt akadozik az internet elterjedése. Így aztán inkább lehetünk szemtanúi az internetes társadalom lassú "evolúciójának", mint egy gyors "revolúciónak".
A "Magyar Online Monitor" című felmérést a GfK Hungária Piackutató Intézet, Magyarország vezető piackutató vállalata és a Szonda Ipsos készítette."
(Forrás: www.tvszombathely.hu)