0,4 százalékkal javult a lakossági konkunktúra-index a negyedik negyedévben ...

0,4 százalékkal javult a lakossági konkunktúra-index a negyedik negyedévben - derült ki az Ecostat negyedik negyedéves felméréséből. A 41,3 pontos érték 4,1 ponttal jobb mint egy évvel korábban. A részmutatók többsége nem változott lényegesen, az ország gazdasági állapotának és az inflációnak a következő egy évre becsült mutatója 0,9-1,7 százalékponttal tér el az elmúlt negyedévitől.

A mintában szereplő háztartások 58 százaléka anyagi helyzetét közepesnek, egyötöde rossznak, s további 4 százaléka nagyon rossznak ítéli. Jónak 18 százalék tartja háztartásának anyagi helyzetét, nagyon jónak pedig mindössze 1 százalék. A válaszok megoszlása az elmúlt évben alig változott. A háztartások a közepesnél némileg rosszabbnak tartják anyagi helyzetüket, ami - egy nullától százig terjedő skálán - 48 pontos átlagértékben fejeződik ki. Ez gyakorlatilag megfelel az elmúlt egy évi értéknek.

A lakosság 43 százaléka nem érez változást háztartásának pénzügyi helyzetében az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva. Összesen a megkérdezettek 15 százaléka számolt be javulásról az Ecostat felmérése szerint. Pozitívabb várakozásokkal fordulnak azonban a kérdezettek a jövő felé, mint ahogy az elmúlt egy évüket látták: a vélekedések átlaga jelenleg 45 pont.

Az ország gazdasági helyzetének megítélése

A megkérdezettek fele úgy látja, romlott az ország gazdasági helyzete az elmúlt 12 hónapban. 31 százalék kisebb, 20 százalék viszont jelentős mértékű negatív változásról számolt be. Javulást összesen 14 százalék vél felfedezni az ország helyzetében. Igaz, többnyire ők is csak kismértékű pozitív változást látnak. Háromtizedük úgy látja, nem történt említésre méltó változás Magyarország gazdasági helyzetében.

A jövő megítélésében lényegesen optimistábbak a háztartások, mint a múlt értékelésében. A válaszadók háromtizede kedvező prognózist adott, míg 29 százalékuk csak kisebb mértékű javulást jelez. A válaszadók 35 százaléka úgy látja, rosszabb helyzetben lesz az ország gazdasága 2005. novemberében.

A háztartások legnagyobb csoportja, közel háromtizede úgy látja, hogy az ország gazdasági helyzete folyamatosan romlik: azaz az elmúlt egy évben romlott, és jövőre a mostaninál is rosszabb lesz. Augusztusban ugyanennyien vélekedtek ehhez hasonlóan, az egyes véleménycsoportok relatív nagysága gyakorlatilag nem változott az elmúlt három hónap során.

A munkanélküliségi ráta alakulásáról szóló becslések a gazdasági félelmek erősödését tükrözik. A válaszadók fele növekvő mértékű munkanélküliségre, míg a munkanélküliek számának csökkenésére csak 17 százalékuk számít. A kérdezettek egyharmada valószínűsíti a munkanélküliek számának kis mértékű, s további 17 százalékuk számuk lényeges növekedését. Sokkal kevesebben vannak azok, akik a munkanélküliek számának jelentős (2 százalék) vagy kisebb mértékű (15 százalék) csökkenésében bíznak. A kérdezettek egynegyede pedig úgy véli, nem történik érdemi változás e tekintetben a következő évben.

Infláció

Jelenleg a lakosság hattizede számít arra, hogy a következő 12 hónapban nagyobb mértékű lesz a pénzromlás, mint az elmúlt évben. Ezen belül 18 százalék az elmúlt évinél sokkal nagyobb mértékű inflációra számít, míg 42 százalék annál csak némileg nagyobbra. A családok 24 százaléka véli úgy, nem sikerül csökkenteni a fogyasztói árak növekedésének ütemét, igaz, nem is fog nőni az infláció.

Megtakarítási lehetőség

A magyar háztartások közepesnek érzett anyag helyzetére jellemző, hogy abszolút többségük nem tud megtakarítani. A kérdezettek fele állítja, hogy éppen csak megél jövedelméből. Minimális mértékű megtakarításra 26 százalékuknak nyílik lehetősége, míg jelentős megtakarítási potenciál mindössze 1 százalékra jellemző. A lakosság 15 százaléka tartalékait éli fel, és további 5 százalék már elindult az eladósodás útján. A megtakarítási lehetőség az utóbbi negyedévben valamelyest javult, a pontszám 49-ről 51-re emelkedett.

Az ingatlanvásárlással kapcsolatos terveket fontolgatók aránya nem változott lényegesen a legutóbbi felmérés óta. Önálló lakás vásárlását a megkérdezettek 2 százaléka tervezi, házvásárlásban 3 százalék gondolkodik. Üdülő ingatlan vásárlását még 1 százalék sem tervezi. Saját vállalkozás indítását a kérdezettek 3 százaléka említette, míg már meglévő vállalkozásának fejlesztését a kérdezettek 9 százaléka tervezi.

Hitelfelvételi tervek

A nagyobb kiadással járó tervek megvalósításához az ilyen terveket fontolgató háztartások egyötöde szándékozik hitelt felvenni. A hitelfelvételt tervezők aránya a magyar háztartásokra vetítve 15 százalék. Az összes potenciális hitelfelvevő 45 százaléka ház- vagy lakásfelújítás céljából szeretne kölcsönhöz jutni. További 5 százalék önálló házat vásárolna a hitelből, míg 9 százalék lakásvásárlását akarja így megkönnyíteni. 18 százalék személygépkocsi, 25 százalék tartós fogyasztási cikk vásárlásához venne fel hitelt. A hitel felvételét tervező háztartások 14 százaléka gyermek iskoláztatására használná fel a pénzt. A hitelfelvétel leggyakoribb indoka tehát a ház- vagy lakásfelújítás, legerősebb motivációja pedig a lakóingatlan-vásárlás.

Ingatlanhelyzet

A háztartások túlnyomó többsége saját tulajdonú lakóingatlanban él, mindössze a családok 1 százaléka lakik bérelt ingatlanban. A kérdezettek fele saját tulajdonú házban, 15 százalék saját lakótelepi, 18 százalék saját hagyományos építésű lakásában lakik. További 2 százalék saját házrésszel rendelkezik. A lakosság térbeli mobilitása rendkívül alacsony, ennek jellemzője, hogy a kérdezettek egyharmada élete során összesen 2 lakásban lakott, s további 20 százalékuk egész életét ugyanabban a lakásban töltötte.

A kérdezett háztartások 5 százaléka tervezi egy éven belül lakóingatlan (ház vagy lakás) vásárlását vagy építését, körülbelül annyi, mint tavasszal vagy 2003. végén. Akik tervezik, vagy már bele is fogtak tervük megvalósításába, inkább készen vesznek ingatlant (4%), s csak kisebb arányban építik, vagy építtetik azt (1%). E téren sem történt érdemi változás a közelmúltban.

Az Ecostat felmérése szerint a tervezett ingatlanszerzés általában saját lakásszükséglet kielégítését célozza. Az első önálló lakás megszerzésének vágya az érintettek négytizede számára volt motiváló tényező, 35 százalékuk hivatkozott a régi lakás kinövésére, 29 százalék reménybeli ingatlanvásárlót a területi mobilitás késztet új ingatlan vásárlására, míg 14 százalék befektetési céllal tervezi, hogy házat, lakást vesz. A kérdezettek 6 százaléka igényeit meghaladó lakóingatlanát cserélné kisebbre.

(Forrás: www.tozsdeforum.hu)