Elkerülni az utolsó padból
Az egykori kisegítő, ma speciális képzésűnek nevezett iskolákban 26-ról 42 százalékra nőtt a cigány tanulók aránya.
Az Oktatási Minisztérium januárban elindította az Utolsó padból akciót: felülvizsgálják a tanulási képességekről szóló döntéseket.Mohácsi Vikória, a roma gyerekek integrációjáért felelős miniszteri biztos azt mondta szombathelyi sajtótájékoztatóján: már nem kívánta látni a speciális iskolák tavalyi statisztikáját, biztos benne, hogy tovább nőtt az értelmi fogyatékosnak minősített cigány gyerekek aránya.
- Tenni kellett valamit - indokolta az Utolsó padból programot -, mert értelmi fogyatékosnak minősítették 2002-ben a gyerekek 5,3 százalékát. 2000-ben 4,9 , 2001-ben még 4,7 volt az arány. Az unió oszágaiban a 6-14 éves korosztály 2,5-3 százaléka gyenge értelmi képeségű, ennek az aránynak kellene érvényesülnie Magyarországon is, mert a genetika és a pedagógia szerint a szellemi fogyatékosság független a származástól, a szegénységtől, a kulturális hagyományoktól. 1964-65-ben a kisegítő iskolák tanulóinak 26,5 százaléka volt cigány. 1993-ból való az utolsó adatom, akkor a speciális iskolák tanulóinak 42,6 százaléka roma volt. Ki akarjuk hozni a jelképes utolsó padból, az utolsó helyről a roma gyerekeket. Januárban független szakértők kezdték felülvizsgálni a jelenleg elsős, másodikos roma gyerekek tanulási képességekről hozott döntéseket országszerte. Várjuk az eredményeket. Az a gyanúm, hogy az önkormányzatok és az iskolák pénztelenségének is szerepe volt az arányok folyamatos növekedésében. Ugyanis a speciális iskolák tanulói után 444 ezer forintot fizet a költségvetés (ez kétszerese a szokásosnak). Most azt ajánljuk, ha a normál általános iskola vállalja a speciálisból áthelyezett, ám felzárkóztatásra szoruló roma gyerekeket, akkor két évig a magasabb normatíva 70 százalékát igényelheti.
- Milyen adatbázisból dolgoznak? Hiszen a cigány származást nem tarthatják nyilván az oktatási intézmények sem.
- Nem olyan nehéz jó becs- lést készíteni, és ugyanakkor tiszteletben tartani a szabad identitásválasztást. A népességkutatók véleményére támaszkodva 600-800 ezerre tesszük a cigány-ság számát. Az a hatszáz iskola, amelyben külön osztályban tanították a cigány gyerekeket, gyakran azzal takarózik, hogy nem történt származás szerinti szegregáció, hiszen a gyerekek tudása, viselkedése alapján alakították ki a csoportot. Meg a cigány tanulók felzárkóztatására adott 17 ezer forintos plusztámogatás elnyerése érdekében, teszem hozzá. A szegregáció, az illegális elkülönítés tűrhetetlen, bármivel indokolják is. A helyzet a közoktatási törvény és az esélyegyenlőségi törvény életbe lépése után jogilag is megváltozott, büntethető lett. Mi is adunk anyagi támogatást az integrált képzéshez, a kortársai közé akár speciális osztályból, akár „c“ osztályból visszahelyzett roma gyerekek felzárkóztatásához, mert a korábbi alacsony szintű oktatást ki kell egészíteni. Az integrációs folyamat fenntartására meghatároztuk a hátrányos helyzet fogalmát: hátrányos helyzetű a gyerek, ha a szülők iskolai végzettsége kevesebb nyolc osztálynál (vagy éppen annyi), és a gyermek rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül.
- Munka vagy tanulás. Ön szerint melyik fontosabb ma a cigányok integrálódása szempontjából?
- A kettő együtt és egyszerre. Az alacsony színvonalú, a zsákutcás iskolai képzés gátja a munkavállalásnak. Pedig még az érettségi, a diploma sem könnyíti meg a cigány származású fiatalok pályakezdését. Optimista vagyok, remélem, az integrációs oktatási program eredményes lesz. A lappangó rasszizmussal szemben csak azt mondhatom: nem kell szeretni bennünket, de a bizonyítás esélyét adják meg, amikor munkahelyekre pályázunk, és ítéljenek a próbaidő után, teljesítmény szerint.
www.vasnepe.hu
- Tenni kellett valamit - indokolta az Utolsó padból programot -, mert értelmi fogyatékosnak minősítették 2002-ben a gyerekek 5,3 százalékát. 2000-ben 4,9 , 2001-ben még 4,7 volt az arány. Az unió oszágaiban a 6-14 éves korosztály 2,5-3 százaléka gyenge értelmi képeségű, ennek az aránynak kellene érvényesülnie Magyarországon is, mert a genetika és a pedagógia szerint a szellemi fogyatékosság független a származástól, a szegénységtől, a kulturális hagyományoktól. 1964-65-ben a kisegítő iskolák tanulóinak 26,5 százaléka volt cigány. 1993-ból való az utolsó adatom, akkor a speciális iskolák tanulóinak 42,6 százaléka roma volt. Ki akarjuk hozni a jelképes utolsó padból, az utolsó helyről a roma gyerekeket. Januárban független szakértők kezdték felülvizsgálni a jelenleg elsős, másodikos roma gyerekek tanulási képességekről hozott döntéseket országszerte. Várjuk az eredményeket. Az a gyanúm, hogy az önkormányzatok és az iskolák pénztelenségének is szerepe volt az arányok folyamatos növekedésében. Ugyanis a speciális iskolák tanulói után 444 ezer forintot fizet a költségvetés (ez kétszerese a szokásosnak). Most azt ajánljuk, ha a normál általános iskola vállalja a speciálisból áthelyezett, ám felzárkóztatásra szoruló roma gyerekeket, akkor két évig a magasabb normatíva 70 százalékát igényelheti.
- Milyen adatbázisból dolgoznak? Hiszen a cigány származást nem tarthatják nyilván az oktatási intézmények sem.
- Nem olyan nehéz jó becs- lést készíteni, és ugyanakkor tiszteletben tartani a szabad identitásválasztást. A népességkutatók véleményére támaszkodva 600-800 ezerre tesszük a cigány-ság számát. Az a hatszáz iskola, amelyben külön osztályban tanították a cigány gyerekeket, gyakran azzal takarózik, hogy nem történt származás szerinti szegregáció, hiszen a gyerekek tudása, viselkedése alapján alakították ki a csoportot. Meg a cigány tanulók felzárkóztatására adott 17 ezer forintos plusztámogatás elnyerése érdekében, teszem hozzá. A szegregáció, az illegális elkülönítés tűrhetetlen, bármivel indokolják is. A helyzet a közoktatási törvény és az esélyegyenlőségi törvény életbe lépése után jogilag is megváltozott, büntethető lett. Mi is adunk anyagi támogatást az integrált képzéshez, a kortársai közé akár speciális osztályból, akár „c“ osztályból visszahelyzett roma gyerekek felzárkóztatásához, mert a korábbi alacsony szintű oktatást ki kell egészíteni. Az integrációs folyamat fenntartására meghatároztuk a hátrányos helyzet fogalmát: hátrányos helyzetű a gyerek, ha a szülők iskolai végzettsége kevesebb nyolc osztálynál (vagy éppen annyi), és a gyermek rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül.
- Munka vagy tanulás. Ön szerint melyik fontosabb ma a cigányok integrálódása szempontjából?
- A kettő együtt és egyszerre. Az alacsony színvonalú, a zsákutcás iskolai képzés gátja a munkavállalásnak. Pedig még az érettségi, a diploma sem könnyíti meg a cigány származású fiatalok pályakezdését. Optimista vagyok, remélem, az integrációs oktatási program eredményes lesz. A lappangó rasszizmussal szemben csak azt mondhatom: nem kell szeretni bennünket, de a bizonyítás esélyét adják meg, amikor munkahelyekre pályázunk, és ítéljenek a próbaidő után, teljesítmény szerint.
www.vasnepe.hu