Kraszna-Krausz mosolya
Colin Ford, a londoni székhelyű Kraszna-Krausz Alapítvány elnöke és Feiszt György alpolgármester együtt leplezték le tegnap délután azt az emléktáblát, amely a 100 éve született fotóművészt, Kraszna-Krausz Andort idézi a Király utcában.
A szombathelyi fotóművész - ahogy arra Feiszt György is utalt - azok közé a jeles szombathelyi személyiségek közé tartozik, akiket a csodálatos múlt századforduló adott a városnak (sőt, a világnak), és akik közül többen, nálunk legalábbis, sajnos mára feledésbe merültek. Kraszna-Krausz Andor születésének 100. évfordulója jó alkalom volt arra, hogy a nemzetközileg elismert fotóművészt újra az emlékezetünkbe idézzük. És meg is tartsuk ott: Veres Gábor szobrászművész - amint azt Colin Ford alapítványi elnök elmondta - fotóportré alapján készítette el az emléktábla-domborművet.
A „pipás“ fénykép bronzba öntött mása tegnap óta ott mosolyog a Király utca 5. számú épületének falán: ebben a házban látta meg a napvilágot Kraszna-Krausz Andor 1904 januárjában. Már tizenkét évesen amatőr fényképészként ismerték a városban. 1922-ben a szombathelyi premontrei főgimnáziumban végzett, utána Budapesten jogot hallgatott. 1923-tól aztán Münchenben tanult - egyetemi szinten - fényképezést és filmezést. Zsidóságát meg nem tagadva, a magyarsághoz való kötődését az 1925-ben felvett „Kraszna“ névvel is hangsúlyozta. 1937-ben politikai menekültként érkezett Londonba, ahol hamarosan megalapította (együtt feleségével) a ma is működő Focal Press Kiadót, 1979-ben hozta létre a Kraszna-Krausz Alapítványt.
A táblaavatás után a Művészetek Háza tavaszi fesztiváli programjában kiállítás nyílt Kraszna-Krausz Andor fotóiból.
Vas Népe
A „pipás“ fénykép bronzba öntött mása tegnap óta ott mosolyog a Király utca 5. számú épületének falán: ebben a házban látta meg a napvilágot Kraszna-Krausz Andor 1904 januárjában. Már tizenkét évesen amatőr fényképészként ismerték a városban. 1922-ben a szombathelyi premontrei főgimnáziumban végzett, utána Budapesten jogot hallgatott. 1923-tól aztán Münchenben tanult - egyetemi szinten - fényképezést és filmezést. Zsidóságát meg nem tagadva, a magyarsághoz való kötődését az 1925-ben felvett „Kraszna“ névvel is hangsúlyozta. 1937-ben politikai menekültként érkezett Londonba, ahol hamarosan megalapította (együtt feleségével) a ma is működő Focal Press Kiadót, 1979-ben hozta létre a Kraszna-Krausz Alapítványt.
A táblaavatás után a Művészetek Háza tavaszi fesztiváli programjában kiállítás nyílt Kraszna-Krausz Andor fotóiból.
Vas Népe