Csaknem 3500 orvos hiányzik a magyar egészségügyből. Hiány van szinte minden területen, nemcsak jól képzett orvosokból, de szakápolókból is. A szombathelyi Markusovszky Kórházat is érinti ez a probléma, de uniós pályázatok most lehetőséget adnak arra, hogy némileg enyhítsék a szakemberhiányt.

Évek óta változatlan az orvoslétszám a szombathelyi Markusovszky kórházban. Körülbelül 240 orvos dolgozik itt. Hiány van patológusból, aneszteziológusból, gyermekkardiológusból és sürgősségi szakorvosból is. Most szakemberek felvételére, továbbképzésre nyújt lehetőséget két uniós pályázat - mondja az orvosigazgató. Tavaly is pályáztak, de nem jártak sikerrel.

Részben rezidensek képzésére, részben pedig bizonyos szakmáknál a második szakvizsga megszerzésére lehet pályázni.

 

Májusban indul a Mobilitas program, melynek célja az egészségügyben kialakult munkaerőhiány megszüntetése, az orvosi ellátottság javítása bizonyos országrészekben.

 

 

A Vas Megyei Markusovszky Kórházban minimum 2 millió, maximum 50 millió forint az elnyerhető összeg. De nemcsak szakorvosi, hanem szakdolgozói képzésre is. Különös tekintettel a hiányszakmákra.

Azaz: ha valaki egy újabb szakterületre akarja magát átképezni, arra is támogatást kaphat a kórház.

 

Hét szakápoló átképzésére pályázik a kórház - mondja Molnár Erzsébet ápolási igazgató, aki hozzátette: körülbelül 50 szakápoló hiányzik a kórházból. Az alapvető gond az igazgató szerint az, hogy sokan elmennek az intézményből, illetve hogy nincs Szombathelyen nappali rendszerű képzés. Így a leendő szakápolók csak munka mellett tudnak tanulni.

 

Az egészségügyi államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az ÁNTSZ humán erőforrás mobilitást koordináló központot hozott létre, ahol jövő keddtől a nap 24 órájában telefonon keresztül lehet a programról érdeklődni.

Szetey Gábor arról szólt, hogy a programra – melyben minden közfinanszírozott intézményben dolgozó orvos és szakdolgozó jogosult részt venni – mintegy 500 millió forintot különítettek el a Munkaerőpiaci Alap terhére. Pályázni a kihirdetéstől kezdve két hónapon keresztül lehet.

 

 

"Egy betegen annyi ketyere lóg, ami egy magyar kórház teljes felszerelését kitenné."

 

A fekvőbeteg-ellátás 10 százalékos kapacitáscsökkenése kihat az egészségügyi munkaerőpiacra: megközelítően 1.100 orvos és 4.500 szakdolgozó veszíti el állását – mondta az államtitkár, hozzáfűzve, hogy számukra kell lehetővé tenni az új helyen való munkavállalást, az átképzést.

 

 

2009-ben is végzett 11 fő, jelenleg képzésben van 25 és közmunkaprogramban 14 főt képeznek. Tehát valójában 50 fő állandó képzésben van, de mégiscsak ez a szintentartáshoz elegendő, előbbrelépni nem lehet.

Szakemberek felvételére, átképzésre összesen mintegy 3 milliárd forint áll rendelkezésre. A pályázatokat a következő hetekben kell az egészségügyi intézményeknek beadniuk.

 

Luxemburgban jelenleg mintegy 6000 személy dolgozik az egészségügyi szférában. Emellett sokan töltenek be olyan munkakört, amely közvetlenül kapcsolódik ehhez a szektorhoz. Az ágazat dolgozóinak intézményes továbbképzése mindeddig megoldatlan probléma volt. Látva ezt, a szociális partnerek létrehoztak egy továbbképző központot az egészségügyi szakemberek szakmai továbbképzésének támogatására.

 

Hazánk uniós csatlakozása óta négyszáz-harminc magyar orvos ment ki külföldre dolgozni. Többek között ez derül ki abból a felmérésből, amelyet a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központja (EMK) a Magyar Rezidens Szövetséggel (MRSZ) karöltve végzett el a magyar orvosok uniós munkavállalásáról.

A hazánk májusi csatlakozását megelőzően elindított felmérés alapján a frissen diplomázott, de szakvizsgát még nem tett orvosok, úgynevezett rezidensek kétharmada tervez huzamosabb időre szóló külföldi munkavállalást. E mobil rétegnek nyelvi nehézségei már nincsenek, leginkább emberi kapcsolataik tartják itthon őket. Az elvágyódás legfőbb okai között a megkérdezettek leggyakrabban az anyagi és erkölcsi megbecsülés hazai hiányát, a szakmai hierarchia merevségét – "kihalásos" alapon való szerveződését –, valamint a méltatlan munkakörülmények mellett a hálapénzrendszertől való viszolygást jelölték meg. A hazai egészségügy jelenlegi nyomorúságánál is nagyobb taszítóerőt képez a jövőkép teljes hiányából fakadó kilátástalanság. Reménység híján pedig nehéz utánpótlást toborozni az amúgy is hiányszakmákkal, országon belüli egyenlőtlenségekkel, elöregedéssel és az új uniós munkaidő-szabályozás folytán munkaerőhiánnyal küzdő ágazat számára. Ugyanakkor az unió több országa orvoshiánnyal küzd, és a magyar fizetések nyolc-tízszeresét is kínálják a szakembereknek. Egyidej?leg Magyarország maga is célország: a hazai rezidenseknek már 10 százaléka bevándorló, többségük Romániából vagy Ukrajnából jött.

 

Az elvándorlás veszélyének hangoztatása május óta nem váltott ki érdemi ellenintézkedéseket. Mivel az uniós csatlakozás másnapján csupán 2-3 elvándorolni vágyó jelentkezett a diplomahonosító hivatalban, az illetékesek azonnal rémhírnek minősítették az előzetes figyelmeztetéseket, jóllehet, azok nem azonnali krízist, hanem középtávú (3-5 éves) hatást helyeztek kilátásba. Megállapították egyébiránt azt is, hogy nem szükséges "x darab" szakembernek távoznia ahhoz, hogy a hatás észlelhetővé váljon, hiszen már egy-egy iskolateremtő egyéniség hiánya is katasztrofális következményekkel járhat. Egy kórház összeomlásához bőven elég, ha a kritikus 5-6 szakorvos elmegy.

 

 

 

Forrás:www.tvszombathely.hu

Szóljon hozzá a Szombathely - fórumon!

Szombathely Online még több hírrel : www.szomon.hu