Terv már van bérlakásépítésre
Öt pillérre épül a kormány bérlakásprogramjának tervezete.
Ha megvalósulnak az elképzelések, az idén és jövőre 150-200 milliárd forint értékben indulhatnak el beruházások. Az első évben 11 milliárdos állami forrás bevonására lenne szükség.
Bérlakás-fejlesztési hitelprogram indul a tervek szerint az önkormányzatok számára, 60 milliárdos kerettel. Az MFB refinanszírozásával nyújtott hosszú lejáratú, alacsony kamatozású hitelt bérlakásállományuk növelésére vehetik fel az önkormányzatok. Vásárolhatnak, építhetnek, illetve nem lakás célú ingatlant alakíthatnak át ebből a forrásból. A még nem végleges kondíciók szerint a hitel kamata 3 havi Euribor + 1 százalék refinanszírozási kamat + maximum 1,5 százalék kockázati kamatfelár. A futamidő 20 év, kétéves türelmi idővel. Az önkormányzatok által fizetendő végső kamat 4,6 százalékos lenne. A hitel öszszege magántulajdonú lakás kivásárlása esetén a vételár legfeljebb 90 százaléka, de nem több, mint 10 millió forint. Új bérlakás építésekor a bruttó bekerülési érték 90 százaléka, lakásonként maximum 15 millió forint. Versenyképességet erősítő, foglalkoztatási célú bérlakásállomány kialakítása esetén legfeljebb a bruttó érték 90 százaléka, maximum 18 millió forint. Nyugdíjasház, idősek otthona építésekor szintén legfeljebb az érték 90 százaléka lehet a hitel, férőhelyenként 6 millió forint.
Bérlakás-befektetési alap is kapcsolódna a programhoz. Célja, hogy tőkét vonjon be a bérlakásszektorba. Állami pénzzel - 7,5 milliárddal - indulna, de lehetőség lenne arra, hogy intézményi és magánbefektetők is csatlakozzanak, befektetési jegyek vásárlásával. Köztük lehetnének például önkéntes és magánnyugdíjpénztárak, biztosítók, önkormányzatok. Az előterjesztők hosszú távon a befektetési jegyek tőzsdei bevezetését is elképzelhetőnek tartják. Az alap működtetné is a megvásárolt vagy épített bérlakásállományt. Akár ki is vásárolhatja a szociálisan rászoruló családok lakását úgy, hogy a lakók bérlőként továbbra is ott maradhatnak. Lakhatási lehetőséget biztosíthat olyan családoknak, amelyek egyébként kiszorulnának a lakáspiacról.
Vállalkozói bérlakásépítés ösztönzése: ez a már régóta érlelődő terv szintén helyet kapott a programban. A gyors indulás érdekében a vállalkozók, gazdasági társaságok, nonprofit szervezetek továbbra is felvehetnék az államilag támogatott lakáshiteleket, de ezen felül egyéb állami támogatásban nem részesülhetnének. A befektetők kockázatának csökkentésére szolgál a lakbér-támogatási rendszer, amelyben a támogatás összegét 40 százalékban a helyi önkormányzat fizeti, 60 százalékát a központi költségvetés finanszírozza az erre a célra elkülönített keretből.
Kistelepülések támogatása is szerepel a program prioritásai között. Bérlakások építéséhez, vásárlásához vissza nem térítendő állami támogatást kaphatnak a kétezernél kevesebb lakosú települések, hogy ne gyengüljön tovább lakosságmegtartó képességük. Településenként legfeljebb két bérlakás (például szolgálati lakás tanító, orvos részére) támogatására lesz mód, a pályázható összeg legfeljebb 5 millió forint, amely a bekerülési költség maximum 70 százaléka lehet. A fennmaradó hányadot az önkormányzatnak kell biztosítania pénzzel vagy építési telekkel, épülettel. Az előzetes számítások szerint 2,5 milliárdos költségvetési forrással indulhat ez az alprogram.
Halasztott értékesítésű bérlakások konstrukciója az utolsó eleme a bérlakásprogramnak. Ebben az úgynevezett lakástársaságok - amelynek tagjai bankok, magánbefektetők, kivitelező cégek lehetnek - maximum 15 évig bérlakásként üzemeltethető lakásokat építenek, akár banki hitellel. A lakbérnek el kell érnie a lakásfinanszírozási hitel kamatának összegét. A lakások bérlőit az önkormányzatok jelölik ki meghatározott - összesen 15 évre hosszabbítható - időre. A bérlő öt év után megvásárolhatja a lakást, ha nem él ezzel a lehetőséggel, az önkormányzatot illeti az elővásárlási jog. A konstrukció része lenne az is, hogy a bérelt lakás megvásárlója élvezheti az első tulajdonosnak járó lakásvásárlási állami támogatásokat.
(Forrás: www.tozsdeforum.hu)
Bérlakás-fejlesztési hitelprogram indul a tervek szerint az önkormányzatok számára, 60 milliárdos kerettel. Az MFB refinanszírozásával nyújtott hosszú lejáratú, alacsony kamatozású hitelt bérlakásállományuk növelésére vehetik fel az önkormányzatok. Vásárolhatnak, építhetnek, illetve nem lakás célú ingatlant alakíthatnak át ebből a forrásból. A még nem végleges kondíciók szerint a hitel kamata 3 havi Euribor + 1 százalék refinanszírozási kamat + maximum 1,5 százalék kockázati kamatfelár. A futamidő 20 év, kétéves türelmi idővel. Az önkormányzatok által fizetendő végső kamat 4,6 százalékos lenne. A hitel öszszege magántulajdonú lakás kivásárlása esetén a vételár legfeljebb 90 százaléka, de nem több, mint 10 millió forint. Új bérlakás építésekor a bruttó bekerülési érték 90 százaléka, lakásonként maximum 15 millió forint. Versenyképességet erősítő, foglalkoztatási célú bérlakásállomány kialakítása esetén legfeljebb a bruttó érték 90 százaléka, maximum 18 millió forint. Nyugdíjasház, idősek otthona építésekor szintén legfeljebb az érték 90 százaléka lehet a hitel, férőhelyenként 6 millió forint.
Bérlakás-befektetési alap is kapcsolódna a programhoz. Célja, hogy tőkét vonjon be a bérlakásszektorba. Állami pénzzel - 7,5 milliárddal - indulna, de lehetőség lenne arra, hogy intézményi és magánbefektetők is csatlakozzanak, befektetési jegyek vásárlásával. Köztük lehetnének például önkéntes és magánnyugdíjpénztárak, biztosítók, önkormányzatok. Az előterjesztők hosszú távon a befektetési jegyek tőzsdei bevezetését is elképzelhetőnek tartják. Az alap működtetné is a megvásárolt vagy épített bérlakásállományt. Akár ki is vásárolhatja a szociálisan rászoruló családok lakását úgy, hogy a lakók bérlőként továbbra is ott maradhatnak. Lakhatási lehetőséget biztosíthat olyan családoknak, amelyek egyébként kiszorulnának a lakáspiacról.
Vállalkozói bérlakásépítés ösztönzése: ez a már régóta érlelődő terv szintén helyet kapott a programban. A gyors indulás érdekében a vállalkozók, gazdasági társaságok, nonprofit szervezetek továbbra is felvehetnék az államilag támogatott lakáshiteleket, de ezen felül egyéb állami támogatásban nem részesülhetnének. A befektetők kockázatának csökkentésére szolgál a lakbér-támogatási rendszer, amelyben a támogatás összegét 40 százalékban a helyi önkormányzat fizeti, 60 százalékát a központi költségvetés finanszírozza az erre a célra elkülönített keretből.
Kistelepülések támogatása is szerepel a program prioritásai között. Bérlakások építéséhez, vásárlásához vissza nem térítendő állami támogatást kaphatnak a kétezernél kevesebb lakosú települések, hogy ne gyengüljön tovább lakosságmegtartó képességük. Településenként legfeljebb két bérlakás (például szolgálati lakás tanító, orvos részére) támogatására lesz mód, a pályázható összeg legfeljebb 5 millió forint, amely a bekerülési költség maximum 70 százaléka lehet. A fennmaradó hányadot az önkormányzatnak kell biztosítania pénzzel vagy építési telekkel, épülettel. Az előzetes számítások szerint 2,5 milliárdos költségvetési forrással indulhat ez az alprogram.
Halasztott értékesítésű bérlakások konstrukciója az utolsó eleme a bérlakásprogramnak. Ebben az úgynevezett lakástársaságok - amelynek tagjai bankok, magánbefektetők, kivitelező cégek lehetnek - maximum 15 évig bérlakásként üzemeltethető lakásokat építenek, akár banki hitellel. A lakbérnek el kell érnie a lakásfinanszírozási hitel kamatának összegét. A lakások bérlőit az önkormányzatok jelölik ki meghatározott - összesen 15 évre hosszabbítható - időre. A bérlő öt év után megvásárolhatja a lakást, ha nem él ezzel a lehetőséggel, az önkormányzatot illeti az elővásárlási jog. A konstrukció része lenne az is, hogy a bérelt lakás megvásárlója élvezheti az első tulajdonosnak járó lakásvásárlási állami támogatásokat.
(Forrás: www.tozsdeforum.hu)